Május 21-én kedden tartották a frissen megválasztott spanyol parlament alakuló ülését, ahol az ilyenkor megszokott menetrend szerint zajlottak az események. A régi és új képviselők szép kényelmesen elfoglalták helyeiket, az ismerősök üdvözölték egymást, kicsebb-nagyobb csoportok szelfizgettek, jó spanyol szokás szerint puszi és hátveregetés özön is volt, majd a parlament elnökének és alelnökeinek megválasztása következett.

Ezután került sor a képviselők eskütételére, amit az ilyenkor megszokott módon egyenként teljesítettek a pártok tagjai. A dolog pikantériáját az adta, hogy a két függetlenség párti katalán formáció több, jelenleg börtönben ülő vezetőjét is biztos befutó helyre tette, akik aztán annak rendje és módja szerint mandátumot is nyertek.

És mivel az ügyük még jelenleg is zajlik, ítélet pedig nincs, semmi sem akadályozta meg őket, hogy a börtönből érkezve részt vegyenek az ülésen és felesküdjenek az Alkotmányra. Ez utóbbi amiatt is fontos részlet mert a katalán válság során ez vált a függetlenség ellenes pártok varázsigéjéve, miszerint az Alkotmányt és az alkotmányosságot meg kell védeni és be kell tartani, aki ezt megsérti és a katalánokhoz hasonló módon puccsot vagy jobban mondva államcsínyt követ el azoknak a börtönben a helye.

Innentől kezdve a nap egyik érdekessége az volt, hogy miként is fogják a börtönből érkezett politikusok letenni az esküt. Nos, nem voltak híján a kreatív megoldásoknak. Míg a képviselők nagy része a megszokott "Esküszöm" illetve "Ígérem" fordulatokkal letudta a kötelezőt, addig az ERC (Katalán köztársasági baloldal) és a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) pártok tagjai igencsak kreatív szófordulatokkal igyekeztek nem, vagy csak látszólag felesküdni arra az alkotmányra aminek hála jelenleg börtönben ülnek.

Az ERC vezetője és egyben a katalán függetlenségi mozgalom egyik legjelentősebb alakja, Oriol Junqueras például a következő esküt tette:

"A köztársaság iránti elkötelezettségemből, mint politikai okokból bebörtönzött, a jog által kötelezve, esküszöm".

A "politikai okból bebörtönzött" és a "jog által kötelezve" kitétel a többieknél is jelen volt, nem véletlenül. Utóbbit baszk szeparatista politikusok honosították meg még a nyolcvanas években, jelezve hogy nem saját elhatározasból, hanem pusztán a jognak megfelelve teszik le esküjüket.

A Junts per Catalunya bebörtönzött képviselői még azt is hozzátették, hogy hűek maradnak október 1 örökségéhez (2017-ben ezen a napon tartották az alkotmány ellenesnek ítélt és a spanyol rendőrség által több helyen erővel megakadályozott függetlenségi referendumot) és a katalán népet szolgálják majd. A spanyol pártok egy része, elsősorban természetesen a szélsőjobboldali Vox és az alapvetően liberális, de katalán kérdésben a kemény kéz politikáját hírdető Ciudadanos is felháborodottan próbalta belefolytani a szót az esküt tevőkbe, hangosan dobolva asztalukon és lábukkal verve a padlót. A Ciudadanos elnöke Albert Rivera némileg civilizáltabban is kifejezte véleményét, kérve a parlament frissen megválasztott, egyébként katalán származású elnökasszonnyát, hogy vessen véget ennek a cirkusznak, utóbbi azonban elutasította a felvetést. 

A választásokat megnyerő szocialista párt (PSOE) delegáltja nem is tehetett mást, az alkotmány bíróság ugyanis még korábban kimondta, hogy ezek a kreatívabb megoldások sem ütköznek törvénybe. Arról nem is beszélve, hogy nem ez az első eset, hogy egyes politikusok saját politikai hitvallásukat is kifejezzék esküjük során. Baloldali illetve királyság ellenes képviselők nem egyszer azzal a felütéssel esküdtek fel az alkotmányra, hogy igyekeznek majd megváltoztatni azt, és hogy hűek lesznek a spanyol köztársaság eszméihez. Arról nem is beszélve, hogy alig néhány éve baszk nacionalisták is a mostanihoz nagyban hasonlító szöveggel tették le parlamenti esküjüket.